Mindenkinél előfordulhat, nem szabad szégyellnünk, ha betegek vagyunk. Merjük felismerni a betegséget, és orvoshoz fordulni segítségül. Hazánkban több ezer ember szenved ugyanezzel a betegséggel. Sokak folyamatos fájdalmak között élnek, de nem kérnek segítséget.
Én is túl sokat vártam, de végül diagnosztizálták nálam a Charcot Marie Tooth (CMT) nevű betegséget, ami egy genetikailag öröklődő betegség. A perifériás idegrendszerünket érinti, így a lábfej, és kéz érzéketlensége, illetve deformálódása várható a betegség lassú lefolyása alatt. Előrehaladását megállítani nem tudjuk, de ha időben észleljük, a tüneteket lassítani lehet.
Fontos, hogy tisztában legyünk vele, miket kell észrevennünk a CMT esetében.
Ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, azonnal keressünk meg egy neurológust:
1. Lábujjaink, kézfejünk zsibbadása, amely nagyon lassan halad a bokánk felé.
2. A bokánk gyengülése, ebből kifolyólag nehezen tudunk ugrani, lábujjhegyre, vagy sarokra állni.
3. Ujjaink felhúzódnak, szép lassan karomformává alakulnak.
4. A lábunk boltíve megmagasodik, egészen magas rüszt látható, ami egyre nehezebbé teszi bizonyos cipők viselését.
5. Tapintó idegek gyengülése, finom érintések egyre kevésbé kivehetőek.
6. Sokszor „két ballábasnak” éreztem magam, mivel sokszor megbotlottam, és sokan kinevettek ezért. Tudni kell, hogy mindez csakis a betegség miatt van.
7. Nehéz egyensúlyozni, hiszen talpunk eldeformálódik, kevés pontos fekszik fel a talajon.
8. Pezsgőskupak formájú lábszár. A boka nagyon elvékonyodik, de a vádli erős, izmos marad.
Ne ijedjetek meg. A CMT-vel bár oda kell figyelnünk magunkra, de teljes életet lehet élni. Sportolni, táncolni fogunk, csak néha leülünk, pihenünk, vagy épp jól megnevettetünk másokat. De táncolunk, és ez a lényeg!
